A gumipadozatok mozgásra és állatjólétre gyakorolt hatása

A fenntartható tejtermelés - különösképpen az intenzív gazdálkodást folytató telepeken - megkívánja a szakértő, gondos menedzsmentet, különös tekintettel az állatjólétre, állategészégre és a hosszú, termelésben eltöltött időre. A kötetlen tartás kialakulásával csökkent az egy tehénre eső költség és munkaerő ráfordítást, javult az állatjólét természetesebbé vált az állatok viselkedése. Másrészt viszont a kötetlen tartási módhoz köthetők azok a technológiai elemek is, melyek miatt az egészség, a lábvégek és csülkök állapotának tekintetében kompromisszumokat kell kötni. Kötetlen tartásban az állatok szabadon mozognak, ezáltal a lábvégek (a kötött tartáshoz képest) jobban ki vannak téve az olyan problémáknak, mint a fertőző környezet, a csúszós felületek, a hirtelen sérülések.

rubber mat.jpg

Svédországi és dániai adatok szerint, az elhullások egyik legjelentősebb oka a sántaság illetve a különböző lábvégbetegségek (Thomsen et al., 2007; Christer Bergsten, 2011). A legkritikusabb az ellési időszak. Az a tehén, amelyik ebben az időszakban lesz beteg, nagy eséllyel kerül selejtezésre, hiszen betegsége az egész laktációs termelésre és újra-vemhesülésre is rányomja bélyegét.

Rövidtávon, a lábvégek egészségének megőrzésében a megfelelő körmözés, az etetés és a környezeti higiénia (lábvég-fürdetés) a legfontosabb tényezők. Hosszú távon már a genetika is szóba jön, mint befolyásoló eszköz. Ugyanakkor hosszú távon sem kerülhető ki a megfelelő tehénkomfort kialakítása a közlekedő utakon és pihenőterekben, ezáltal csökkentve a szabad tehénforgalom negatív hatásait. 

2012-ben a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa, Pernilla Norberg végzett összehasonlító elemzést arra vonatkozóan, hogy milyen hatással van a gumipadozat a tehenek mozgására, szociális interakcióira, a lábvégek egészségi állapotára és tisztaságára.  

A tanulmányhoz kapcsolódó megfigyeléseket egy új építésű istállóban végezték, a fejés pedig egy DeLaval körforgós fejőberendezésen történt. Az állatokat két csoportba osztották: az egyik csoport gumipadozaton járt, a másik csoportot betonfelületen tartották. A 4 hónapos kísérlet előtt és után az összes csülköt körmözték és értékelték. A mozgás, csülkök és lábvégek egészsége és tisztasága a tanulmány során rendszeresen pontozásra került. Az eredmények azt mutatták, hogy gumipadozaton szignifikánsan (p<0.001) kevesebb a sánta tehén, mint betonfelületen. A tanulmány végén, a betonon tartott teheneknél több, mint háromszor annyi mozgási (lábvég) problémát regisztráltak. Ötből két tehénnek javult az állapota miután sántaság miatt átkerültek a gumipadozatos csoportba. A betonon tartott tehenek leggyakoribb problémája a talpfekély volt. A szociális interakciók jelentősen gyakoribbak voltak (x2;p<0.05) a gumipadozaton, mint betonon. A betonon tartott tehenek közül többet is ki kellett venni, leginkább a csülöktok szaruállományának elvékonyodása miatt. 

Következtetések

A puha padozat egyértelműen pozitív hatással volt a megfigyelt tehenekre, amelyet az alábbi sántaság pontozási* táblázat is jól mutat.


*Sprecher at al. 1997

0 – Normális állás és járás, mind a négy láb egyforma terhelést kap. A hátsó láb a mellső láb helyére érkezik járáskor. A hát egyenes állás és járás során egyaránt.

1 – Enyhén sánta, a hát járás közben hajlított. Fej lehajtott, nyak merev. Feszes járás, állás közben a hát egyenes vagy hajlított.

2 - Sánta, állás ás járás közben a hát egyaránt hajlított. Egy vagy több lábbal rövidebb lépéstáv. Járás közben egy vagy több lábat nem terhel teljes mértékben.

3 – Súlyosan sánta, állás ás járás közben a hát hajlított. Nehézkes a lefekvés vagy a felállás. Az állat kerüli a lefekvést vagy a felállást kerülése. A sérült lábat nagymértékben tehermentesíti. Kerüli a járást.

A vakarózás (három lábon), csakúgy, mint a szociális interakciók, sokkal gyakoribb gumipadozaton.

Lépjen kapcsolatba márkaképviseletével

DeLaval Kft.