Egy év tapasztalat 8 VMS fejőrobottal

DeLaval fejőrobotok az Aranykocsi Zrt.-nél

2018 végén került beüzemelésre Közép-Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, az Aranykocsi Zrt. robotizált tehénistállója Kocson, ahol 8 DeLaval VMS fejőrobot végzi a tehenek fejését. A fejőrobotok mellett a trágyarendszer és a szellőztetés is automatikusan működik az istállóban. Az állatok komfortérzetét 16 DeLaval lengő tehénkefe is biztosítja.

Az elmúlt egy év tapasztalatairól kérdeztük László Kálmán vezérigazgatót és Rónai Bence telepvezetőt.

Miért vált szükségessé a tejelő ágazat fejlesztése?

László Kálmán: Az Aranykocsi Zrt. a kitűnő termőföldi adottságaival párhuzamosan hagyományosan állattartó gazdaság, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A szarvasmarha ágazat mellett jelentős a sertéstartásunk is. Korábban 3 telepen tartottuk a szarvasmarha állományunkat, abból két telepen fejőházi fejéssel. Jelenleg 880 db tehenünk van. A két tejelő marhatelep összevonására a Virág-tanyai istállók elavultsága mellett a csökkenő létszámú munkaerő hatékonyságának növelése és az adminisztráció csökkentése miatt is szükség volt. A robotfejés nem azonnal került látókörünkbe. Egy elutasított ÁTK pályázatunk volt a 2016. évi kiírásból, amiben még 2 új istálló és egy parallel fejőház szerepelt. A meghiúsult pályázat miatt kezdtünk alternatív megoldást keresni – ez az automatikus fejés lett. Ennek eredményeként 2018 őszére elkészült, majd 2018 decemberében beüzemelésre került az 528 férőhelyes, 8 db DeLaval VMS fejőrobottal felszerelt új telep, jelenleg 1 db termelő istállóval és kapcsolódó tejházzal, szociális résszel és trágyakezelő, tároló rendszerrel. Ez a Győri úti – jelenleg is működő – telepünk mellett került megvalósításra. 

Miért a robotfejést választották?

László Kálmán: Az ágazatot már korábban elérő és a jövőben várhatóan tovább súlyosbodó munkaerőhiány tendenciák jelezték, hogy szükség van az automatizálásra a szarvasmarha ágazatban is. Így nagy érdeklődéssel vetettük bele magunkat az automatikus fejés területébe.

Milyen tényezők befolyásolták a döntési folyamatot?

László Kálmán: Kollegáimmal több napos németországi és csehországi tanulmányúton vettünk részt. Ennek során több technológiai beszállító működő robotos istállóját tekintettük meg. Ezt követően egy széles alapokon történő döntési eljárást állítottunk össze. Ennek eredménye lett a megvalósult DeLaval robotos fejőistálló, a komplett, automatikus vezérlésű DeLaval istálló- és trágyatechnológiával együtt. 

Miért döntöttek a DeLaval mellett?

László Kálmán: A DeLaval márkát évtizedek óta ismertük. Döntésünkben a több mint 100 éves vállalat folyamatosan megújuló, a piaci igények változását követő elemei befolyásolták. Meghatározó volt egyebek mellett az a műszaki megoldás, hogy a tőgytisztítás, az előfejés és azzal kapcsolatos szennyezett tejes-trágyás folyadék kezelése elkülönített kelyhekkel és különálló vezetéken keresztül történik. Ezen kívül döntő volt még az a precizitás, ahogyan a fejéstechnológia – annak komplett elektronikai rendszere - a tehenek hormonális tulajdonságainak megfelelően működik, a tőgytisztítás –az előfejés –a kelyhek felhelyezése és a fejés befejezéséhez való folyamatos igazodással.

Hogyan készültek fel rá és hogyan zajlott az átállás a régi fejőházi fejésről?

Rónai Bence:  Az átállást több hónappal megelőzte a lépésről lépésre történő műszaki felkészítés, amit a DeLaval műszaki és értékesítő szakemberei végeztek. Az oktatás kitért a robotos istállóba kerülő VMS robot egységek műszaki ismertetése mellett a szükséges napi feladatokra is, ezen belül többek között a megváltozó takarmányozási és fejési rutinokra. Sok-sok új ismeretet szereztünk a megismételt – immár célzottan DeLaval telepeket érintő - külföldi tanulmányút során is.

A felkészítés fontos volt nekünk, a telep vezetőinek is, de legalább ugyanilyen fontos volt a robotos istállóban dolgozó munkatársainknak is. A felkészülés már 2 évvel a beüzemelés előtt megkezdődött a tenyésztési célok megválasztásával, melynek során a robotfejésre való alkalmasság volt a fő szempont. A betelepítést megelőző évben fölmértük az állományt és igyekeztünk előszelektálni a betelepítendő állatokat. Az átállás előtti hetek pedig a tehenek fizikai felkészítéséről szólt (tőgyszőrtelenítés, nyakszíjak, aktivitásmérő jeladók és a HDX-ISO tehénazonosító fültranszponderek felhelyezése.) 

Hogyan változott az éves tejhozam a beüzemelés óta eltelt évben?

Rónai Bence: A kezdeti, majd az azt követő időszak több hónapos tanulást és belerázódást igényelt. Ez alatt – utólag már látszik, - türelmesnek kell lenni. 6 – 7 hónapot követően létrejött egy, az új istálló tervezett működésének megfelelő nyugodt állatforgalom, kiegyensúlyozott takarmányfelvétel, ami a kezdeti időszak kismértékű visszaesését követően már emelkedő termelést eredményezett. Kiderült, hogy a DeLaval ajánlások a telep részéről történő szakmai odafigyeléssel meghozzák az eredményüket.

Hogyan alkalmazkodtak a tehenek a megváltozott körülményekhez, például a mélyalmos istállót felváltó pihenőbokszokhoz?

Rónai Bence: A kocsi istálló beüzemelése a robotos fejés mellett egy tartástechnológiai váltást is magába foglalt. A korábbi szalmás tartás ugyan nagyobb férőhellyel is járt – ezt is meg kellett szokniuk a teheneknek, de ez a vártnál hamarabb, néhány nap elteltével megtörtént. A kényelmes kialakítású pihenőbokszok ebben pozitívan hatottak. A trágyatechnológia mozgó elemeit teheneink ugyancsak hamar megszokták és a kezdeti, folyosókon való lefekvés 4-5 hónap alatt háttérbe szorult. Kiderült, hogy a pihenőbokszok kényelmesek és védelmet is nyújtanak. 

Milyen változások következtek be a takarmányozás területén? Számszerűsíthető költségmegtakarítás észlelhető-e?

Rónai Bence: A takarmányozás területén az eddigi TMR takarmányozásról a PMR (részleges keverék) takarmányozásra kellett átállnunk. Kocson az ún. irányított tehénforgalom került megvalósításra, aminek előnyeit most már követni tudjuk. A tehenek a szárazanyag igényük kielégítése érdekében aktívabbak és figyelmesebbek lettek, ami a robotokban rendelkezésre álló és szoftveresen szabályozott abrak-kiegészítésnek köszönhetően magasabb tejtermelésez vezetett, illetve az egyedre szabott adagolás jelent még egy költség megtakarítási tényezőt. Megtakarítás abban is jelentkezik, hogy ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb állatlétszámmal lehet elérni. Ez megközelítőleg 10% - vagyis ennyivel több tej, vagy ennyivel kevesebb tehén - ugyanazon tejmennyiségre.

Mennyiben változott a munkavállalók napi rutinja?

Rónai Bence: Hosszasan tanulmányoztuk a németországi és csehországi telepi mintákat. Azt lehet mondani, hogy kevesebb, viszont magasabb képzettségű munkaerőre van szükség. Az istállókban dolgozók munkája fizikailag sokkal könnyebb, mint egy fejőházi munkásnak és sokkal kötetlenebb is. A számítógéphez való hozzáférést természetesen a vezetőkre korlátoztuk, de a fejőrobotokból számos telepirányítási, azaz a tehenek termelésére, szaporodásbiológiájára, abrakfogyasztására vonatkozó információ elérhető, lekérdezhető. 

Jelentkezett-e egyéb megtakarítás? 

Rónai Bence: A tavalyi év, mint első termelési év adatai még nem mutatnak teljes értékű, a beruházásra vonatkozóan visszaigazolható kimutatásokat. Azt gondolom ez a 2. év során kezd elemzési alapokat nyújtani. Az állatok magasabb napi átlagos fejési száma – ami jelenleg 2.7 fejés/nap - a tőgyhigiéniában azonnal kimutatható pozitív eredményt hozott. Kevesebb az egy liter tejre jutó abrakfelhasználásunk is - a DelPro rendszer által vezérelt, termeléstől függő abraketetési funkciónak köszönhetően.

A jövőben terveznek esetleg további fejlesztéseket?

László Kálmán: A csatlakozó, második istálló megépítése szerepel távolabbi terveink között – ehhez az ágazat eredményességének fenntartása, tartósan nyereséges időszak szükséges.

Milyen tapasztalataik vannak a DelPro telepirányítási rendszerrel kapcsolatban? Mely kimutatásokat használják leginkább?

Rónai Bence: A DelPro teljeskörű adathalmazzal dolgozik, elsősorban a fejési és az abraketetésre vonatkozó adatok elemzése folyamatos. Az ún. “piros tehenek”, - azok, amelyek a beállított időn belül, vagy az ún. “várható tej” beállított értékei ellenére sem kerültek lefejésre – listázása és követése a napi rutinhoz tartozik. Az ilyenek általában a már több laktációjukat a hagyományos fejőházi környezetben maguk mögött tudó egyedek, viszont ezek is megszokták az újat - összességében a “piros tehenek” száma örvendetesen alacsony.

A korábbi fejőházi technológiával összehasonlítva mi fejlődött a legtöbbet?

Rónai Bence: A DeLaval VMS robotok és a DelPro által kalkulált MDI (Tőgygyulladást előrejelző) index funkciójának is köszönhetően, tovább javult az egyébként sem magas tőgyproblémás egyedek száma, illetve a szomatikus sejtszám jelentősen csökkent az új fejés- és tartástechnológia következtében.

Mi a legjobb a DeLaval VMS robotjában?

Rónai Bence: A kitűnő kamerarendszere és az üzenetekkel való kommunikációja, amit kiemelnék. Bár a kérdés nem erre vonatkozott, de ide tartozik, hogy a kapacitás-kihasználtságában vannak még tartalékok, amiket az ún. finomhangolással szeretnénk elérni.  A legnagyobb előny a rendszer komplexitása, mivel a teheneket nagyságrendekkel kevesebb stressz éri, mint egy hagyományos rendszerben. Itt az állatok a saját ritmusuk szerint élhetik az életüket. 

Köszönjük a válaszokat és a nagyszerű együttműködést.

quote_KOCS.png

A legnagyobb előny a rendszer komplexitása, mivel a teheneket nagyságrendekkel kevesebb stressz éri, mint egy hagyományos rendszerben. Itt az állatok a saját ritmusuk szerint élhetik az életüket.

Lépjen kapcsolatba márkaképviseletével

DeLaval Kft.